{"version":"1.0","provider_name":"R\u00fazs \u00e9s Budapest","provider_url":"https:\/\/ruzsesbudapest.cafeblog.hu","author_name":"Zsarnai Be\u00e1ta","author_url":"https:\/\/ruzsesbudapest.cafeblog.hu\/author\/zsarnai_beata\/","title":"\u00c1llj fel! L\u00e9pj egyet! Menj tov\u00e1bb!","html":"

\"menj<\/a>Tegnap felfedtem egy titkot egy sz\u00e1momra fontos ember el\u0151tt. Egy titkot, amit m\u00e1r k\u00e9t hete magamban hordozok. De most musz\u00e1j voltam ler\u00e1ntani a leplet, mert seg\u00edteni szerettem volna, \u00e9s mert igen is, sz\u00fcks\u00e9gem volt erre. Azt hittem, hogy ha ezt tudja, akkor majd m\u00e1shogy tekint a tan\u00e1csaimra. Mert am\u00fagy azt gondolja mindenki, hogy nekem olyan egyszer\u0171 \u00e9s csak \u00fagy\u00a0heccb\u0151l \u2019okoskodom\u2019. Hogy el\u00e9m csak el\u00e9m tolnak mindent. Fogalmuk nincs az embereknek, mi minden van a m\u00f6g\u00f6tt, amit el\u00e9rtem. Megyek, p\u00f6rg\u00f6k, hajtom magam, \u00faj kapukat\/ajt\u00f3kat \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geket keresek. \u00cdrok, \u00edrok, tanulok, \u00edrok, tanulok, \u00edrok, \u00e9s megint \u00edrok. Nem \u00e1llok \u00e1m meg, nincs az az ember, aki v\u00e9gleg meg\u00e1ll\u00edtson. Akartam, hogy az illet\u0151 \u00e9rtse, mir\u0151l besz\u00e9lek. Hogy tan\u00e1csaimmal, pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1saimmal, tapasztalataim felsorol\u00e1s\u00e1val nem \u00e1rtani, hanem seg\u00edteni pr\u00f3b\u00e1lok \u00e9s, ha ehhez az kell, hogy felfedjek dolgokat, akkor tess\u00e9k, t\u00e1lc\u00e1n k\u00edn\u00e1lom. L\u00e1ssuk, mit kezd vele!?<\/p>\r\n

Akartam, hogy l\u00e1ssa, hogy nekem sem egyszer\u0171, mi t\u00f6bb: biztosra veszem, hogy most sokkal nehezebb, mint Neki vagy b\u00e1rkinek, de legal\u00e1bb \u00fajra \u00e9s \u00fajra fel\u00e1llok, \u00e9s ha nehezen is, de mindig tov\u00e1bb megyek.<\/p>\r\n

Hallottam szavakat, amikb\u0151l \u00e9rz\u0151d\u00f6tt, hogy ennyit nem b\u00edr el egy l\u00e9lek. Ennyit biztos nem lehet, \u00e9s \u00fcltem az \u00e1gyon, \u00e9s \u00e9n is \u00e9reztem, hogy ez val\u00f3ban k\u00e9ptelens\u00e9g. Hogy \u00e9n hogy vagyok r\u00e1 k\u00e9pes? Akkor, ott, egy pillanatra azt \u00e9reztem, feladom. Fogom magam, \u00e9s elt\u0171n\u00f6k, mert most \u00edgy nem b\u00edrok tov\u00e1bb menni, nem tudom v\u00e9gig csin\u00e1lni. Azt\u00e1n eszembe jutott egy gyerekkori t\u00f6rt\u00e9netem, az \u00fajrakezd\u00e9sr\u0151l.<\/p>\r\n

\"menj<\/a>Eg\u00e9szen pici koromban, mikor a gyermek \u00e9pp, hogy megtanul j\u00e1rni, k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fcltem. Szalmonella. Mit ad Isten, fert\u0151z\u00e9s elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben nem l\u00e1togathattak meg csal\u00e1dtagjaim, a n\u0151v\u00e9rek pedig nem s\u00e9t\u00e1ltattak meg. Ha j\u00f3l eml\u00e9kszem a t\u00f6rt\u00e9netre, k\u00e9t h\u00e9tig nem haszn\u00e1ltam a l\u00e1bam. Egy \u00fcvegablakon kereszt\u00fcl figyelte a vil\u00e1g, mi t\u00f6rt\u00e9nik velem. Senki nem seg\u00edtett. Senki nem fogta a kezem. Mivel nem kaptam seg\u00edt\u0151 kezet, mivel nem volt mellettem t\u00e1masz, \u00edgy gyermeki \u00e9nem b\u00e1r fel tudott \u00e1llni, a k\u00fclvil\u00e1gba \u00e9rve fogalmam nem volt, hogy hogyan kell \u00fajra s\u00e9t\u00e1lni.<\/p>\r\n

Nem tudom, mi t\u00f6rt\u00e9nik ilyenkor az agyban, mi az, ami blokkol, mi az, ami g\u00e1tol, de \u00e9n m\u00e1r alig k\u00e9t \u00e9vesen is megmutattam, hogy \u00fajra \u00e9s, ha kell, \u00fajra megcsin\u00e1lom. Kisebb traumak\u00e9nt \u00e9rhetett, \u00e9s fura lehetett a lelkemnek, hogy az, ami kor\u00e1bban olyan k\u00f6nnyen ment, most mi\u00e9rt nem megy? \u00c9s a sz\u00fcleim ott voltak, fogt\u00e1k a kezemet, \u00e9s seg\u00edtettek, hogy \u00fajra menjek. \u00c9s mivel ma k\u00f6ztudott, hogy tudok j\u00e1rni, ez\u00e9rt tudom, hogy akkor, k\u00e9t \u00e9vesen, azok az emberek, akiknek fontos voltam, nem mondtak le r\u00f3lam, nem mondt\u00e1k azt, hogy majd lesz, ahogy lesz, nem hagytak magamra \u00e9s \u00e9n sem adtam fel. Sz\u00e1momra akkor sem l\u00e9tezett lehetetlen. Nem is lehetett volna m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9gem, hisz az\u00e9rt kaptam a l\u00e1baimat, hogy vigyenek az utamon.<\/p>\r\n

\"menj<\/a>Ha akkor siker\u00fclt, most mi\u00e9rt adn\u00e1m fel? Mi\u00e9rt ford\u00edtan\u00e9k h\u00e1tat mindennek? Mi\u00e9rt v\u00e1lasztan\u00e1m a k\u00f6nnyebbik utat? Mi\u00e9rt ne hagyn\u00e1m, hogy seg\u00edtsenek m\u00e1sok? Mi\u00e9rt mondan\u00e9k le sz\u00e1momra fontos dolgokr\u00f3l \u00e9s fontos emberekr\u0151l? Mi\u00e9rt ne lenn\u00e9k k\u00e9pes tov\u00e1bb menni egy-egy pofon vagy val\u00f3di trag\u00e9dia ut\u00e1n? \u00c9s Te, aki \u00e9pp a sorokat olvasod, Te mi\u00e9rt ne lenn\u00e9l k\u00e9pes arra, hogy l\u00e9pj egyet? Nincs m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk, csak tov\u00e1bb menni! Mert az\u00e9rt kaptuk az \u00e9let\u00fcnket, hogy \u00faj utakra l\u00e9pve bej\u00e1rjuk a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1got.<\/p>\r\n

\u00c9s, hogy ezt hogy oldjuk meg? Egyed\u00fcl vagy valakivel az oldalunkon? Ezt sok minden alak\u00edtja\u2026Van bizony, amikor egyed\u00fcl megy\u00fcnk az utunkon a k\u00f6vetkez\u0151 \"menj<\/a>keresztez\u0151d\u00e9sig, van, amikor senki nem seg\u00edt. Amikor igaz\u00e1b\u00f3l nincs is sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk m\u00e1sokra. Van, hogy m\u00e1r-m\u00e1r k\u00f6ny\u00f6rg\u00fcnk egy t\u00e1masz\u00e9rt. Van, hogy megharagszunk arra, aki seg\u00edteni pr\u00f3b\u00e1l, van, akit ell\u00f6k\u00fcnk, mert belesz\u00f3l az \u00e9let\u00fcnkbe, \u00e9s s\u00e9rti \u00f6n\u00e9rzet\u00fcnket, hogy jobban ismer minket, mint mi saj\u00e1t magunkat. De valahogy mindig jelezz\u00fck, hogy sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van n\u00e9mi seg\u00edts\u00e9gre. A legnagyobb baj akkor van, amikor helyzeted teljes csendben, megzavar\u00f3 mosollyal az arcodon viseled\u2026 olyankor van igaz\u00e1n sz\u00fcks\u00e9ged valakire, aki ott van, \u00e9s megfogva a kezed, seg\u00edt neked, hogy utadon tov\u00e1bb mehess\u2026<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/ruzsesbudapest.cafeblog.hu\/files\/2014\/05\/1579682423_1398982515-150x150.png","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}