{"version":"1.0","provider_name":"R\u00fazs \u00e9s Budapest","provider_url":"https:\/\/ruzsesbudapest.cafeblog.hu","author_name":"Zsarnai Be\u00e1ta","author_url":"https:\/\/ruzsesbudapest.cafeblog.hu\/author\/zsarnai_beata\/","title":"T\u0171r\u00e9shat\u00e1r","html":"

\"t\u0171r\u00e9shat\u00e1r\"<\/a>Hol \u00e9r v\u00e9get az \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s, \u00e9s hol kezd\u0151dik a megal\u00e1ztat\u00e1s? Meddig t\u0171rj\u00fck meg bizonyos emberek viselked\u00e9s\u00e9t? Meddig ragaszkodunk bizonyos kapcsolatokhoz?<\/p>\r\n

Ha jobban belegondolunk, \u00e9s erre a minap vil\u00e1g\u00edtottak r\u00e1, egy m\u00e1sik ember vel\u00fcnk kapcsolatos bizonytalans\u00e1ga, \u00e9s az ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakult se veled, se n\u00e9lk\u00fcled hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s is egyfajta er\u0151szaknak min\u0151s\u00fcl. Lelki er\u0151szaknak. K\u00f6ztudott, hogy testi s\u00e9rt\u00e9sn\u00e9l is gyakran el\u0151fordul, hogy a b\u00e1ntalmazott f\u00e9l, abban a rem\u00e9nyben t\u0171ri a szeretett szem\u00e9ly viselked\u00e9s\u00e9t, hogy egy nap majd csak megv\u00e1ltozik\u2026<\/p>\r\n

Valahogy, mi is \u00edgy vagyunk ezzel, mikor valaki a lelk\u00fcnkh\u00f6z \u00e9rve ad egy keveset, ezzel jelzi, hogy van m\u00e9g rem\u00e9ny, hogy \u0151 itt van nek\u00fcnk, majd hipp-hopp a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s\u00e9t veszi el. \u00dajra, \u00e9s \u00fajra. Addig, am\u00edg be nem telik a poh\u00e1r. Ilyenkor persze a m\u00e1sikat hib\u00e1ztatjuk, ami\u00e9rt j\u00e1tszadozik az \u00e9rz\u00e9seinkkel, de - b\u00e1r t\u00e9ny, hogy \u0151 t\u00f6lti meg a fegyvert \u00fajra \u00e9s \u00fajra \u2013 az igazs\u00e1g az, hogy a ravaszt minden egyes alkalommal mi magunk h\u00fazzuk meg.<\/p>\r\n

De hol j\u00f6n el az a pillanat, amikor azt mondjuk: el\u00e9g?! \u00c9s nem csak, hogy mondjuk, hanem aszerint is cseleksz\u00fcnk.<\/p>\r\n

Mennyi lelki f\u00e1jdalmat visel\u00fcnk el, mennyi s\u00e9relmet akarunk m\u00e9g elviselni ahhoz, hogy r\u00e1\u00e9bredj\u00fcnk: megal\u00e1zkodtunk, \u00e9s hosszas, k\u00fczdelmekkel \u00e9s rem\u00e9nnyel teli h\u00f3napokat t\u00f6lt\u00f6tt\u00fcnk bizonytalans\u00e1gban, csak mert hitt\u00fcnk? Hitt\u00fck, hogy egy nap majd minden m\u00e1sk\u00e9pp lesz.<\/p>\r\n

[embed]https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=7AblQhhzlok[\/embed]<\/p>\r\n

A t\u00fal nagy sz\u00edv\u00fcnk, vagy att\u00f3l val\u00f3 retteg\u00e9s\u00fcnk k\u00f6t egy emberhez, hogy szembes\u00fcl\u00fcnk a t\u00e9nnyel, miszerint feleslegesen k\u00fczd\u00f6tt\u00fcnk h\u00f3napokon, vagy ak\u00e1r \u00e9veken \u00e1t? Vagy legbel\u00fcl f\u00e9l\u00fcnk, ha mi kil\u00e9p\u00fcnk, akkor v\u00e9gleg elvesz\u00edt\u00fcnk valakit, aki valaha is fontos volt? Mi\u00e9rt van az, hogy sok\u00e1ig nem mer\u00fcnk d\u00f6nteni? Mikor j\u00f6n el az a pont, mikor b\u00e1r a fegyvert \u00fajra cs\u0151re t\u00f6ltik egy-egy kedves sz\u00f3val, gesztussal, \u00f6lel\u00e9ssel, cs\u00f3kkal, mi m\u00e9gis azt mondjuk: k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, de m\u00e1r nem akarok k\u00fczdeni!<\/em><\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/ruzsesbudapest.cafeblog.hu\/files\/2014\/12\/t\u0171r\u00e9shat\u00e1r-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}