{"version":"1.0","provider_name":"R\u00fazs \u00e9s Budapest","provider_url":"https:\/\/ruzsesbudapest.cafeblog.hu","author_name":"Zsarnai Be\u00e1ta","author_url":"https:\/\/ruzsesbudapest.cafeblog.hu\/author\/zsarnai_beata\/","title":"Els\u0151 fejezet...","html":"

\"MIK_5035ff\"<\/a>Csup\u00e1n egy l\u00e9p\u00e9s el\u00e9g ahhoz, hogy megv\u00e1ltoztasd az \u00e9leted.<\/strong><\/p>\r\n

Valahogy ezzel a mondattal tudn\u00e1m legink\u00e1bb jellemezni janu\u00e1r els\u0151 napjait.<\/p>\r\n

\u00daj \u00e9v. \u00daj \u00e9let. \u00daj \u00e9n. Alig tizenn\u00e9gy nap telt el a 2015-\u00f6s \u00e9vb\u0151l, \u00e9s m\u00e1ris sok minden megv\u00e1ltozott. A hajsz\u00ednem, az \u00e9trendem, a napi beoszt\u00e1som. Az \u00e1lmaim. Az ut\u00f3bbi id\u0151ben nem \u00edrtam blogbejegyz\u00e9st. Hogy mi\u00e9rt? \u00c1ltal\u00e1ban \u00fatkeres\u00e9ssel, f\u00e1jdalommal, csal\u00f3d\u00e1ssal foglalkoztam posztjaimban, \u00e9s ter\u00e1piak\u00e9nt tekintettem az \u00edr\u00e1sra. De mostan\u00e1ban\u00a0\u00fagy \u00e9reztem, az utamat megtal\u00e1ltam, \u00e9s mintha az elm\u00falt m\u00e1sf\u00e9l \u00e9v terhei, f\u00e1jdalmai, fesz\u00fclts\u00e9gei, bizonytalans\u00e1ga mind-mind lehullottak volna r\u00f3lam. Nem igaz\u00e1n van mir\u0151l \u00edrnom. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gokkal, vagy m\u00e1s toll\u00e1val pedig nem \u00e9keskedem. Ha nem megy, akkor nem er\u0151ltetetem. \u00c9s mivel az \u00edr\u00e1saimat inspir\u00e1l\u00f3 \u00e9lethelyzet egyre t\u00e1volibbnak t\u0171nik, nem volt sz\u00fcks\u00e9gem a h\u00e1zi terapeut\u00e1mra, \u00e9s nem is tudom\u2026 Egyszerre vagyok t\u0151le boldog, \u00e9s boldogtalan.<\/p>\r\n

Ha olvastad a k\u00f6nyvem, tiszt\u00e1ban vagy vele, hogy nem azt kellett feldolgoznom az ut\u00f3bbi id\u0151ben, hogy leszakadt a kedvenc pl\u00fcssmack\u00f3m f\u00fcle. Pontosan tudod, min mentem kereszt\u00fcl, \u00e9s mennyi f\u00e1jdalommal teli napot \u00e9ltem \u00e1t. Sok\u00e1ig t\u0171rtem azt a gy\u00f6tr\u0151 \u00e9rz\u00e9st, amit az v\u00e1ltott ki bel\u0151lem, hogy sz\u00edvem v\u00e1lasztottja lehet, nem \u00e9ri meg a harmincat. \u00c9s ak\u00e1rh\u00e1nyszor, mikor azt hallottam bar\u00e1tn\u0151imt\u0151l, hogy engedjem el, mert ez az eg\u00e9sz \u00e9lethelyzet csak felem\u00e9szt, \u00e9n arra hivatkoztam, hogy \u0151k nem \u00e9rtik, \u00e9s ez m\u00e1s, mint egy egyszer\u0171 szak\u00edt\u00e1s. Itt nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy nem kellek el\u00e9gg\u00e9. Sok\u00e1ig hagytam, hogy f\u00e1jjon, mert az volt az egyetlen dolog, ami arra eml\u00e9keztetett, hogy Dylan az \u00e9letem r\u00e9sze volt. \u00c9s csak \u00fagy, an\u00e9lk\u00fcl, hogy a v\u00e9gs\u0151kig k\u00fczd\u00f6ttem volna \u00e9rte, nem akartam \u0150t elengedni. Eg\u00e9szen mostan\u00e1ig.<\/p>\r\n

Mikor \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem \u2013 persze, annyiszor hoztam m\u00e1r meg ezt a d\u00f6nt\u00e9st -, hogy lez\u00e1rom \u00e9letem egyik legf\u00e1jdalmasabb id\u0151szak\u00e1t, el\u0151vettem egy pap\u00edrlapot, kit\u0171ztem a t\u00fckr\u00f6m mell\u00e9, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 felirattal l\u00e1ttam el:<\/p>\r\n

\"Ennyi nap telt el az\u00f3ta, hogy nem besz\u00e9ltem Vele.\"<\/strong><\/em><\/p>\r\n

\"MIK_5371ff\"<\/a>Az\u00f3ta pedig minden este, miel\u0151tt fejem a p\u00e1rn\u00e1mra hajtom beh\u00fazok egy \u00fajabb strigul\u00e1t, \u00e9s el\u00e9gedetten t\u00e9rek aludni. Ugyanis r\u00e1j\u00f6ttem, minden csak elhat\u00e1roz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se. Nem mondom, hogy minden percben egyszer\u0171, \u00e9s azt sem \u00e1ll\u00edtom, hogy nincsenek pillanatok, mikor elgyeng\u00fcln\u00e9k, de mikor a pap\u00edrlapra n\u00e9zek r\u00e1j\u00f6v\u00f6k, hogy az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st m\u00e1r megtettem. \u00c9s az\u00f3ta olyan sok nap telt el, hogy v\u00e9g\u00fcl er\u0151t veszek magamon, \u00e9s a kett\u0151nk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n pihen\u0151 pontot m\u00e9g v\u00e9letlen\u00fcl sem \u00edrom \u00e1t vessz\u0151v\u00e9.\u00a0<\/p>\r\n

Mikor ezt a d\u00f6nt\u00e9st hoztam, tudtam, hogy \u00e9letem egyik legk\u00fcl\u00f6nlegesebb\u00a0id\u0151szaka v\u00e9gleg v\u00e9get \u00e9r. De m\u00e1r \u00e9pp itt az ideje, nem igaz? M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vnyi szenved\u00e9s, k\u00fczdelem, kitart\u00e1s, v\u00e1rakoz\u00e1s \u00e9s v\u00e1gyakoz\u00e1s, feleslegesnek t\u0171n\u0151 bizonygat\u00e1s ut\u00e1n elf\u00e1rad az ember. \u00c9szre kellett vennem, hogy \u00e9n mindent megtettem, \u00e9s ha megfesz\u00fcl\u00f6k, akkor sem fog v\u00e1ltozni semmi. Vagy kil\u00e9pek, vagy rem\u00e9nykedve \u00e1llok egy helyben, \u00e9s v\u00e1rom tov\u00e1bb a csod\u00e1t, hogy egy nap bizony elj\u00f6n az a pillanat, mikor a t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk hollywoodi happy enddel v\u00e9gz\u0151dik. De mivel ez a val\u00f3s\u00e1g, nem pedig egy t\u00fcnd\u00e9rmese, \u00e9s m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ve nem jutottam egyr\u0151l a kett\u0151re, \u00edgy nem maradhattam tov\u00e1bb. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, nem t\u0171r\u00f6k tov\u00e1bb. \u00dagy t\u0171nt, a megold\u00e1s az, ha bel\u00e1tom: ideje tov\u00e1bb l\u00e9pni.<\/p>\r\n

\u00cdgy h\u00e1t meghoztam egy d\u00f6nt\u00e9st. Tudtam, hogy nagyot kock\u00e1ztatok vele. Hisz valljuk be, j\u00f3 sok energi\u00e1t fektettem az elm\u00falt id\u0151szakba, \u00e9s f\u00e9l\u0151 volt, hogy d\u00f6nt\u00e9semmel r\u00e1j\u00f6v\u00f6k: mindez felesleges volt. De tetszik, vagy sem, minden d\u00f6nt\u00e9sben benne rejlik az a kock\u00e1zat, hogy valamit, vagy valakit v\u00e9gleg elvesz\u00edt\u00fcnk.<\/p>\r\n

\"MIK_5210ff\"<\/a>Egy adott kapcsolatban - teljesen mindegy, milyen jelleg\u0171 kapcsolatr\u00f3l van sz\u00f3 - mindig van valaki, akin\u00e9l betelik a poh\u00e1r. Aki nem akar benne ragadni egy olyan \u00e9lethelyzetben, ahol a szenved\u00e9s \u00e9s a f\u00e1jdalom a m\u00e9rvad\u00f3 \u00e9rz\u00e9svil\u00e1g. Nem kell mazochist\u00e1nak lenni! Nem kell szenvedn\u00fcnk az\u00e9rt, mert m\u00edg mi minden t\u0151l\u00fcnk telhet\u0151t megtett\u00fcnk egy adott szem\u00e9ly\u00e9rt, \u0151 - csak az\u00e9rt, mert d\u00f6nt\u00e9sk\u00e9ptelen - bizonytalans\u00e1gban tartja mindennapjainkat. Sok\u00e1ig \u00fagy \u00e9reztem, rossz ember vagyok, ha tov\u00e1bb l\u00e9pek. Hogy nem tehetem. M\u00e9g nem. Hogy \u00f6nz\u0151 vagyok, ami\u00e9rt f\u00e1j, \u00e9s mert merek err\u0151l besz\u00e9lni. \u201eHisz ugyan\u2026 az \u00e9n sz\u00edvf\u00e1jdalmam elt\u00f6rp\u00fcl amellett, amin \u0151 megy kereszt\u00fcl.\u201d<\/em> Szoktam mondani, mikor szenved\u00e9semb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 gondolataim kit\u00f6rni szeretn\u00e9nek. Ahogy \u0151 fogalmazna: amikor r\u00e1v\u00e1gom az ajt\u00f3t. De azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy hegyeket mozgattam meg az\u00e9rt, hogy jelezzem: \u00e9n itt vagyok, b\u00e1rmi t\u00f6rt\u00e9njen is. Hogy b\u00e1r sokszor vagyok m\u00e9rhetetlen\u00fcl \u00f6nz\u0151, ha R\u00f3la volt sz\u00f3 \u00f6nzetlens\u00e9gem nem ismert hat\u00e1rokat. De mostanra r\u00e1\u00e9bredtem, hogy nem baj, ha most m\u00e1r boldog szeretn\u00e9k lenni. Nem vagyok rossz ember az\u00e9rt, mert \u00e9lni akarok. Csak annyit tudok mondani, hogy ki lehet l\u00e9pni! M\u00e9g akkor is, ha benned van a f\u00e9lsz, hogy ha te abba hagyod a k\u00fczdelmet, a m\u00e1sik f\u00e9l a kisujj\u00e1t sem mozd\u00edtja majd \u00e9rted. Hogy minden befektetett energia igaz\u00e1b\u00f3l... felesleges volt. \u00c9s, mi van, ha \u00edgy lesz? El\u0151fordul. De k\u00e9t dolgot sose felejts: b\u00e1rmilyen neh\u00e9z id\u0151szakon is kell t\u00fall\u00e9pned, mindig kapsz valami pluszt, ami k\u00e1rp\u00f3tol \u00e9rte. Amit tanulhatt\u00e1l bel\u0151le. M\u00e1sr\u00e9szt legal\u00e1bb kiszakadsz egy olyan vil\u00e1gb\u00f3l, ami nem tett boldogg\u00e1 \u00e9s \u00fajra \u00e9rezheted, hogy \u00e9lsz. Mert abban a pillanatban, hogy elhat\u00e1rozod, tov\u00e1bb l\u00e9psz \u00e9szreveszed, hogy a vil\u00e1g mennyi lehet\u0151s\u00e9get tartogat sz\u00e1modra. Hogy csup\u00e1n el\u00e9g egy l\u00e9p\u00e9s, egy k\u00edv\u00e1ns\u00e1g, egy nyitott szemp\u00e1r, egy k\u00f3sza \u00fczenet, egy bels\u0151 \u00e9lni akar\u00e1s, hogy tal\u00e1lkozz olyannal, aki megmutatja, hogy \u00e9rzelmi t\u00e9ren bizony nem vagy rem\u00e9nytelen eset. Hogy van m\u00e9g a sz\u00edveden egy apr\u00f3cska r\u00e9s, amin valaki m\u00e1s be tudja pr\u00e9selni mag\u00e1t, \u00e9s egy nap\u00a0igenis k\u00e9pes leszel \u00fajra szeretni.<\/p>\r\n

Mert err\u0151l sz\u00f3l az \u00e9let. Ha egy t\u00f6rt\u00e9netnek v\u00e9get kell \u00e9rnie, akkor bizony annak v\u00e9get kell \u00e9rnie. De az nem jelenti azt, hogy az \u00e9leted is a v\u00e9g\u00e9hez kell \u00e9rjen. Nyugodtan megragadhatsz egy \u00fajabb \u00fcres lapot, amire r\u00e1\u00edrhatod: els\u0151 fejezet.<\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/ruzsesbudapest.cafeblog.hu\/files\/2015\/01\/MIK_5521ff1-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}