Rúzs és Budapest

Állj fel! Lépj egyet! Menj tovább!

Tegnap felfedtem egy titkot egy számomra fontos ember előtt. Egy titkot, amit már két hete magamban hordozok. De most muszáj voltam lerántani a leplet, mert segíteni szerettem volna, és mert igen is, szükségem volt erre. Azt hittem, hogy ha ezt tudja, akkor majd máshogy tekint a tanácsaimra. Mert amúgy azt gondolja mindenki, hogy nekem olyan… Tovább »

Álmok

Néha mesések, néha rémesek, de egy biztos, felettébb hihetetlenek. Különös, hogy tudatalattink mire képes, mikor eljön az éj, és szemünk lehunyva egy másik világba repítve minket, olykor összekuszálja jelenlegi életünket. Hihetetlen, mi minden zajlik a fejünkben, abban a pillanatban, ahogy elménket elhagyja a tudatos gondolkozás, és megnyílik előttünk egy másik világ. Azt hiszem, az álmokat… Tovább »

Milyen ‘furcsán’ vagyunk összerakva mi emberek…

Van úgy, hogy az örömtől könnyek szöknek szemeinkbe, és kíntól mosoly jelenik meg arcunkon. Pupillánk sötétedésre kitágul, nos, ugyanez a helyzet, ha tekintetünk szerelmünkön landol. Gyomrod összeszűkül, tenyered izzad, mikor izgulsz és félsz, és ugyanez történik, mikor a szeretett személyről beszélsz. Szíved összeszorul, mikor úgy igazán megbántanak, és ugyanígy érzel, mikor szerelmet vallanak. És van… Tovább »

Nevess vagy sírj?

Az élet sokszor állít kihívások elé. Nehézségek a munkában, párkapcsolati gondok, szerelmi csalódás, baráti problémák, tragikus események. Ilyenkor az emberek, főként mi nők, hajlamosak vagyunk kétségbeesni, és valljuk be, hosszú ideig képesek vagyunk szomorkodni, sírni. Hosszú órákig érzünk valami megmagyarázhatatlan fájdalmat, ami átjárja testünk minden pontját. Ma reggelre rosszat álmodtam… Megint. Legalább másfél hónapja nem volt… Tovább »

Türelem

Lev Tolsztoj egyszer azt mondta: „Minden jókor jön annak, aki várni tud.” Én valahogy ezzel sokáig nem tudtam megbékélni… Mindig is türelmetlen típus voltam. A szótáramból valahogy hiányoztak a következő szavak: majd, mindjárt, nem sokára, holnap, pár perc. Várni? Ugyan! Mire? Mentem, mint akit üldöztek, amíg el nem értem, amit szerettem volna. Aztán teltek az… Tovább »

Mert az álmok valóra válnak…

George Bernard Shaw egyszer azt mondta: „Két tragédia van az életben. Az egyik, ha hőn óhajtott vágyunk nem teljesül. A másik, ha teljesül.” Fél éve elhatároztam, hogy még a szokásosnál is tartalmasabbá, és ezáltal még varázslatosabbá teszem a mindennapjaimat, és a legtöbbet, legjobbat hozom ki minden pillanatból. Így gőzerővel neki is láttam. Annyira akartam, hogy azt… Tovább »

A barátság, mint olyan…

A mai világban tengernyi emberrel lehetünk körülvéve. Vannak ismerőseink a közösségi oldalakon, a munkahelyünkön, az egyetemen, úton-útfélen. Ismerősök, akikkel jól el lehet ütni az időt, de ritkák az olyan barátságok, ahol bármikor, bármiről hangosan gondolkozhatunk. Kislányként – naivan – sokszor mondtam, hogy rengeteg legjobb barátnőm van. Úgy éreztem, nekem vannak a világon a legtökéletesebb barátaim,… Tovább »

Emlékek a régmúlt idők szerelmeiről III./III.

Miután véget ért életem második legmeghatározóbb kapcsolata, sokat dolgoztam azon, hogy visszakapjam régi, magabiztos, vidám, erős énemet. Persze ez nem volt olyan egyszerű, mint gondoltam, de minden tőlem telhetőt megtettem annak érdekében, hogy mire a szerelem újra az ajtómon kopogtat, elégedett legyek magammal. Teltek a mindennapjaim. Az írásban sikerült kibontakoznom, és úgy éreztem, csak a… Tovább »

Emlékek a régmúlt idők szerelmeiről III./II.

Egy éven keresztül szárnyaltam. Szerettem és viszont szerettek, majd – mint a mai világban szinte minden első szerelem – az enyém is véget ért. Női büszkeségem és tartásom pedig nem engedte, hogy felmelegítsem a káposztát. Szerencsére karrierista énem túl tudott kerekedni az összetört szívemen, és minden energiámat a jövőm építésébe fektettem. Mindent megtettem, hogy elérjem,… Tovább »

Emlékek a régmúlt idők szerelmeiről III./I.

Életünk során annyi minden befolyásolja jellemünk fejlődését. Ha nyitott szemmel járunk, és képesek vagyunk elfogadni a tényt, miszerint jót és rosszat is meg kell tapasztalnunk, észre fogjuk venni, hogy minden pillanatot azért kaptunk az élettől, hogy megmutassuk, kellő erővel, bátorsággal és kitartással azzá a személlyé válhatunk, akik legbelül lenni szeretnénk. Hosszú utazás áll előttünk, hogy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!